Körmendi katonák és hátországuk az első világháborúban

Bemutatták Móricz Péter történész új könyvét

Rábavidék | 2017. február 21.

Elkezdődtek a Várostörténeti Akadémia előadássorozatának idei rendezvényei. A közönség ismét egy körmendi előadót hallgathatott Móricz Péter történész, múzeumigazgató személyében az évadnyitó előadáson, aki „Körmend az első világháborúban” című új könyvét mutatta be, majd az érdeklődőknek dr. Stipkovits Ferenc méltatta a kiadványt.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

 

A Várostörténeti Akadémia első előadásának szokás szerint a polgármesteri hivatal nagyterme adott otthont. Móricz Péter, a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum igazgatója a rendezvény első részében a „Körmend az első világháborúban” című új könyvét ismertette. Mint előadása elején elmondta, könyve nem hadtörténeti szempontból kívánja bemutatni a körmendiek világháborús szerepét, hanem inkább a város hátországi szerepét domborítja ki. Sajnos körmendiek naplói, visszaemlékezései nem maradtak fenn ebből az időszakból, a főszolgabírói iratok pedig elég hiányosak. Az anyaggyűjtés forrásai a Rábavidék című újság egyáltalán nem objektív hangvételű tudósításai voltak. Körmendnek 1910-ben 7153 lakosa volt, közülük 188 volt a katona. A város legmeghatározóbb épülete a Batthyány-kastélyegyüttes volt, majd 1898-ban elkészült a polgári iskola épülete is. Jelentős volt még a 20. honvéd gyalogezred 3. zászlóaljának otthont adó honvédlaktanya is, valamint Sonnevend gyógyszerész Oroszlán patikája, a felújított, bővített vasútállomás épülete, a Járásbíróság palotája. Városias képet mutatott az 1911-től „villanyfényárban” fürdő település, amely kórházzal is rendelkezett. A békebeli évek idilljének a trónörökös pár meggyilkolása vetett véget 1914. június 28-án. Épp e napon jelent meg a Rábavidék is, vezércikke a merényletről mit sem tudván még a Péter-Pál naphoz kapcsolódó aratásról és gyenge gabonatermésről szólt, de prófétai jóslata aztán beteljesedett: „Hanem annál inkább pendül a kasza a halál kezében. Annak az idén úgy látszik, bő aratása lesz.”
Tulajdonképpen ekkor kezdődött a lelkesedés éve, pontosabban féléve, hiszen a körmendi polgárok is így üdvözölték a háború kitörésének hírét. Augusztusban érzelmes búcsút vettek a honvédzászlóaljtól, akik helyére decemberben egy galíciai ezred költözött. A városunkba érkező sebesültek ápolása és ellátása nagy terheket rótt a településre és a Vöröskeresztes Egyletre. A körmendi honvédek 1914. augusztus 28-án, napi harminc kilométeres menetek után estek át a tűzkeresztségen a galíciai harctéren, Uhnów mellett. A 10 halott és a 80 sebesült vesztesége a zászlóaljukból átmenetileg visszavonulásra kényszerítette őket. Az év végére az ezred gyakorlatilag megsemmisült, a Nagykanizsán és Körmenden elbúcsúztatott négyezer katonából 3899 hiányzott. A Rábavidékben folyó propaganda a győzelmeket felnagyította, a vereségeket elhallgatta, vagy bagatellizálta. A szeptemberi vezércikk így fogalmazott: „ha egy apa, egy anya, egy szerető hitves hírül veszi, hogy az, akit szeretett, odaveszett a csatába, ne zúgolódjék, ne essék kétségbe: az én kedves fiam, férjem halála szükséges volt a haza életéért és szabadságáért.” 1915-ben az orosz fronton a 83. gyalogezredben sok körmendi harcolt, négy hónap alatt az uzsoki szorostól harcolva 250 kilométert tettek meg. A háborús lelkesedésre az első csapást Przemysl eleste mérte, az ottani erődöt körmendiek is védték. A város hősi halottairól a tudósítások a gorlicei áttörés után szaporodtak meg a helyi sajtóban. Májustól az olasz fronton is harcoltak körmendiek. A városunkban állomásozó katonaság miatt egy kolerajárvány is kitört, 14-en haltak meg. A galíciai katonák helyét a 22. cs. és kir. gyalogezred dalmát és horvát legénysége és tisztikara foglalta el. Itt létük során nem sikerült zavartalan kapcsolatot kialakítaniuk a lakossággal, majd galíciai menekültek is érkeztek.
Az első háborús karácsonyra eloszlottak a gyors győzelem illúziói, már megértették, hogy hosszú háborúra kell számítaniuk. Az 1914 végén elhunyt Batthyány-Strattmann Ödön temetését követően az új tulajdonos, dr. Batthyány-Strattmann László 1915 januárjában utazott először Körmendre, és február 8-án kapta meg a királytól a hercegi címet, a hitbizományt és a Batthyány-Strattmann név viselési jogát. 1916-ban aztán megjelent a pesszimizmus, miközben a körmendiek az orosz és az olasz fronton harcoltak. A legnagyobb veszteségek az olasz fronton érték a körmendi családokat. A veszteségek már annyira megszokottá váltak, ezekről már nem is írt a Rábavidék, aztán az olasz front is egyre több áldozatot szedett. Az élet is egyre nehezebbé vált a hátországban, a bakancsokra fatalp került a lefoglalt talpbőrök helyére, gondok voltak az ellátással, gyakori volt a sorban állás, alig tudtak világítani otthonaikban a petróleum hiánya miatt. És még két háborús év várt Körmendre. 1917 már a kiábrándulásról szólt, hiszen a közellátási problémák mellett az infláció, a feketekereskedelem, a rekvirálások is keserítették a lakosság életét. Elvitték a templomi harangokat, ami tovább rontotta a hangulatot. Karácsonykor leégett a villanytelep, így esténként sötétségbe borult a város. 1918 aztán a kimerülésről és az összeomlásról szólt. A körmendi katonák súlyos veszteségeket szenvedtek Piavénál, viszont egyre több hadifogoly térhetett haza Oroszországból. A képviselő-testület sorra megtagadta több minisztériumi rendelet végrehajtását. A város gazdasági élete soha nem tapasztalt válságba került. Ellenben az oktatás zavartalanul folytatódhatott három és fél év után a polgári iskolában, miután a sebesültkórházat kiköltöztették az épületből. Az év őszén sok áldozatot szedett a spanyolnátha járvány még a harcok befejezését követően is.
A rendezvény második részében dr. Stipkovits Ferenc méltatta a kiadványt és annak jelentőségét, valamint köszönetet mondott a lektorálást végző Mészáros Gábornak. E sorok írója csak megerősítheti: a könyv letehetetlen olvasmány, izgalmas, és sajnos tanulságai közül sok máig érvényes.
 

Rovataink legfrissebb hírei:


Közélet

A rossz idő ellenére is megtelt a körmendi főtér

Az Európa Napok programsorozata most is sok izgalmas eseményt tartogatott: a változatos színpadi produkciók mellett volt környezetvédelmi akció, kiállítás megnyitó, kisebb játszópark a gyerekeknek több napon keresztül, ételek és italok széles választékban a Szabadság téri bódékban. [tovább]

Családtagként segítenek

Átlagosan negyven fővel látják el a város és a térség alapfeladatait a Szociális és Gyermekjóléti Központ munkatársai Vasváron. Az intézményt a Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás tartja fenn állami normatívából és a 23 tagtelepülés közös finanszírozásából. A szociális intézmény az egyik legjelentősebb munkáltatója a Hegyhátnak. [tovább]

Megújult a bajánsenyeiek közkedvelt szőlőhegye

Akik régen jártak Bajánsenyén a Kishegyen, azok szinte rá sem ismernek. Nagy változásokon ment keresztül a helybéliek kedvenc szőlő hegye. A zártkertek revitalizációjára jelentetett meg pályázatot a földművelésügyi minisztérium még a tavalyi évben. A bajánsenyeiek pályáztak és nyertek, így lehetőségük nyílt kedvelt közösségi terüknek is számító hely megújítására. Györke Gyula Bajánsenye polgármestere elmondta, hogy tavaly ősszel, amikor értesültek a támogatás elnyeréséről, azonnal nekiláttak az előkészítő munkáknak. [tovább]

Oktatás

Befejeződött a diákok falukutatási programja Oszkóban

Tematikus napon mutatták be a Hegyháton december óta falukutatást végző diákok munkájuk eredményét Oszkóban. A Hegypásztor Kör programja tette lehetővé a gyűjtést. Nyolcvan térségi általános-, és középiskolás vett részt a munkában. A gyermekek népszokásokat jegyeztek le, viseleteket, használati eszközöket, tárgyakat gyűjtöttek a régi népi élet mindennapjaiból.  [tovább]

A csákányi hungarikum

A csákánydoroszlói Csaba József Általános Iskola négyfős csapata a Megyei Értéktár vetélkedő megnyerése után április 21-én a Lakitelki Népfőiskolán rendezett országos Kárpát-medencei Hungarikum vetélkedőn vehetett részt. [tovább]

Kirándultak a szentpéteriek

Az Őriszentpéteri Általános Iskola hetedik osztályos tanulói már hat éve részt vesznek a Határtalanul Felvidéken kiránduláson. Ez az idén is így volt. A négynapos utazás a tavaszi szünet első napjára is átnyúlt.  [tovább]

Egészségünk

Nagybetűs segítők

A Nagy Gáspár Kulturális Központban tartottak szakmai napot a vasi egészségügyi szakdolgozók. Az időzítés nem volt véletlen. Kossuth Zsuzsanna, a világ első országos főápolónője születésének kettőszázadik évfordulóját ünnepli emlékévvel a szakma. A rendezvényt a vasvári önkormányzat, a kistérségi önkormányzati társulás és a Magyar Ápolási Egyesület Vas Megyei Szervezete támogatta. A nap programját a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara területi szervezete állította össze. [tovább]

Támad a vírus

A térségünkbe élők sem úszták meg az egyre jobban elhatalmasodó járványt, egyre többen jelentkeznek influenzaszerű tünetekkel a rendelőkben. [tovább]

Költöztetik a szakrendelőket

Február elejétől már szinte valamennyi szakrendelő a felújított blokkban működik a Markusovszky Egyetemi Kórház körmendi telephelyén - mondta el lapunknak dr. Nádasi Géza, osztályvezető főorvos.  [tovább]

Hitélet

KÉSZ: Négy evangélium, egyetlen Jézus

A közelmúltban dr. Takács Gyula atya volt a körmendi KÉSZ vendége. Előadásának a következő címet adta: „Négy evangélium, egyetlen Jézus.” Jézus totalitása, mibenléte és személye a négy evangélium szimfóniája. [tovább]

Szolgáló szeretet Körmenden

A körmendi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) legutóbbi összejövetelén ismét sokan vettek részt. Az előadó ezúttal a tornyiszentmiklósi plébános, Tüske József volt. Az atya néhány idősebb csoporttag számára ismerős volt, hiszen 1971 és 75 között Körmenden volt káplán, most pedig szívesen tért vissza korábbi állomáshelyére. A lelkipásztor a szolgáló szeretetről osztotta meg gondolatait a közönséggel. [tovább]

Egyre több magyar egyházi vezető segítene a menekülteknek

Bezár a körmendi menekülttábor azután, hogy a parlament elfogadta, a köztársasági elnök pedig aláírta a jogi határzárat szigorító törvénymódosítást. Ennek értelmében a menedékkérők kérelmüket kizárólag a határon lévő tranzitzónában nyújthatják be, s ott kell megvárniuk annak jogerős elbírálását. [tovább]

Interjúk

Egy fiatal lány élete nem lehet politikai csatározás tárgya

Országos visszhangot váltott ki Szabó Ferenc körmendi alpolgármester lemondása, illetve ennek körülményei. Az eset kapcsán politikai csatározás vette kezdetét. A kialakult helyzet kapcsán interjút adott lapunknak Bebes István Körmend város polgármestere.  [tovább]

A hit irányt mutat a helyét kereső embernek is

Harangozó Bertalan aktív politikai pályafutása a rendszerváltáskor indult, az első ciklusban Szombathely kereszténydemokrata alpolgármestere volt. Az ezt következő években a megyei önkormányzatnál töltött be vezető tisztségeket, majd több éves szünet következett a politizálásban. Gazdasági vezetőként évekig dolgozott a Markusovszky kórházban, majd visszatért a közéletbe. Városi képviselő lett Szombathelyen, nem sokkal később pedig megyei kormánymegbízottnak nevezték ki. E tisztében vezette le Vas megye közigazgatásának gyökeres átalakítását, kivívta a szakma elismerését.  [tovább]

Aranyfokozatú körmendi közművelődési szakember

Körmend Város Ünnepnapján, a város érdekében kifejtett közművelődési tevékenységért díj aranyfokozatát vehette át Pálóczi Zsuzsanna, a helyi kulturális központ igazgató-helyettese. Közművelődési szakember ritkán kap ilyen elismerést, ennek apropóján beszélgettünk vele. [tovább]

Kék hírek

A bűnügyi helyzet tavaly sem romlott a térségben

Kiemelkedő eredményt ért el a felderítési mutatókban a vasvári rendőrkapitányság. A 83,1 százalékos tavalyi statisztikai számmal az országos és megyei ranglistán is az elsők. A 82,8 százalékos nyomozási eredménnyel is élen végeztek, a megyében az elsők, országosan a negyedikek a vasváriak. A tavalyi munka eredményeiről, statisztikájáról dr. Házi Béla ezredes, kapitányságvezető tájékoztatta a képviselő- testületet. [tovább]

Finn módszer

Havonta többször is számíthatnak a térségben autózók a finn módszerre. Nőtt a személyi sérüléses balesetek száma az elmúlt időszakban a Körmendi Rendőrkapitányság illetékességi területén. [tovább]

Jól dolgozott tavaly a körmendi rendőrkapitányság

Évet értékelt a körmendi rendőrkapitányság vezetője, dr. Koncz Gabriella alezredes. Mint mondta, tavaly jó színvonalon dolgozott a kapitányság, pedig akadt dolga bőven. Két területet, a migrációt és a közbiztonság fenntartását, külön is kiemelt.  [tovább]

Sport

Somogyi Kupa úszóverseny

A körmendi városi tanuszoda évről évre otthont ad az alsó tagozatos általános iskolák számára megrendezett Somogyi Kupa úszóversenynek. Az idei megmérettetésen szombathelyi, szentgotthárdi és körmendi versenyzők is részt vettek. [tovább]

Lépéselőnyben az Őrimagyarósd a megyei háromban

A megyei harmadosztályú labdarúgó bajnokság körmendi csoportjában az elmaradt első tavaszi fordulót június 11-i hétvégén pótolják, így ebben az osztályban nem volt három játéknap az elmúlt két hétben. Eseményekben azonban így sem voltunk híján. Lépéselőnybe került az Őrimagyarósd gárdája azzal, hogy mindkét riválisa hibázott az elmúlt két hétvége egyikén.  [tovább]

A körmendiek és a gotthárdiak jó teljesítményt nyújtottak

A megyei első osztályú labdarúgó bajnokságban is most pótolták be az elmaradt első tavaszi fordulót. Így a csapatok itt is három mérkőzést játszottak az elmúlt két hétben. A három játéknapból kettőben a körzetünkhöz tartozó csapatok egymás ellen mérkőztek. [tovább]

Programok

Szezonnyitó a Vadása-tónál

Május 1-én tartották Hegyhátszentjakabon a hagyományos Vadása-tavi szezonnyitó rendezvényt. [tovább]

AlteRába Fesztivál Körmenden

Az idei AlteRába Fesztivál július 11. és 16. között már nyolcadszor fogadja a Rába-parton ennek a sajátos hangulatú rendezvénynek a látogatóit. A főszervező Hegedüs László szerint a program-sorozat nemcsak a koncertkedvelő fiatalok igényeit elégíti ki, hanem több szempontból is jelentős hatással van a város életére. Az alábbi interjúban először az idei AlteRába erősségeit firtató kérdésemre válaszolt: [tovább]

Tavaszi zsongás az Európa Napokon

Az Európa Napok az év első szabadtéri nagyrendezvénye, amely mindig többnapos és nagyon színes programkínálatot jelent. Lesz zene, tánc, kiállítás megnyitó, környezetvédelmi akció és főtéri sokadalom. Az Európa Napok a város kiemelt rendezvénye. A program minden évben rendkívül változatos: ez egyben utal arra is, hogy bár a kultúrák különbözőek, mégis minden esetben sok száz, sőt ezer éves értékeket hordoznak. Bebes István polgármester ezekkel a szavakkal ajánlotta a közönség figyelmébe a négynapos programot: Fontos a nyitottság, hogy megértéssel és barátsággal közelítsünk egymáshoz, így nem csak a különbözőt és idegent fedezzük fel egymásban, hanem a közöset és hasonlót is. [tovább]

Közlemények

Hol vannak a tisztességes megélhetést biztosító munkahelyek?

Bana Tibor úgy látja: elsősorban Ausztriában A közelmúltban ismét hallatta hangját a Parlamentben Bana Tibor a Jobbik országgyűlési képviselője, a körmendi választási körzet vezetője. Hol vannak a tisztességes megélhetést biztosító munkahelyek? – kérdezte az illetékes államtitkártól. [tovább]

Fórum lesz Őriszentpéteren

Filmvetítéssel egybekötött fórumot tartanak Őriszentpéteren 2017. május 13-án 17 órai kezdettel a helyi művelődési házban. A rendezvényen résztvevők választ kapnak arra, hogy mit kell tudni a szabadkereskedelmi egyezményekről.  [tovább]

Palackpostát is kihalásztak a Rába-takarítók

Április utolsó hétvégéjén, az Európa Napokhoz kapcsolódva tartották a Rába takarítást, immár tizennegyedik alkalommal. Vízi csapatok és magánszemélyek három napon át szedték a szemetet a Rábából: több hűtőszekrényt és autógumit is kifogtak az önkéntesek, és egy palackpostát is kihalásztak, amit hat évvel ezelőtt dobtak vízbe.  [tovább]

Kultúra

Májusfák az Őrségben

Április 30-án este sok helyen állítottak májusfát az Őrségben. A hagyomány némiképp megváltozott, napjainkban nemcsak a lányos házakhoz állítanak a legények fát, hanem jobbára a közösségi faállítások jöttek divatba. [tovább]

Versmondó verseny Őriben

Szép versekkel ünnepelték a költészet napját Őriszentpéteren, de megemlékeztek a 200 éve született Arany Jánosról is. Az Őriszentpéteri Általános Iskolában a hagyományokhoz híven idén is megünnepelték a költészet napját, versmondó verseny megrendezésével köszöntötték híres költőinket. Ez a délután alkalmat adott arra is, hogy megemlékezzenek Arany Jánosról, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született Nagyszalontán.  [tovább]

Ismét megrendezik a Virágzás Napjait Őriszentpéteren

Pünkösdkor már a 24. alkalommal rendezik meg Őriszentpéteren a Virágzás Napjai fesztivált. A rendezvény küldetését az alcímként használt jelmondat határozza meg a legtömörebben: „Emberi találkozó a művészetek fényénél”. Sülyi Pétertől a rendező Őri Alapítvány vezetőjétől megtudhattuk, hogy az 1993-as elindulás óta a rendezvényt létrehozó koncepció az elmúlt évtizedek során alapvetően nem változott, az a struktúra, amit az elején elkezdtek, változatlanul működik. [tovább]