Minden korszaknak megvolt a maga szimbóluma

Cikk nyomtatása Küldje tovább ismerősének !

A falusi jelképek önbecsülést adnak, de politikai kötődést is kifejeznek

Rábavidék | 2021. február 23.

Ki ne látott volna már kőkeresztet egy-egy falu határában, vagy hősi emlékművet, többnyire annak csonkját, a templom mellett? A falusi jelképeket sem hagyta változatlanul a történelem, minden rendszer megtette a magáét azért, hogy hirdesse (tév)eszméit. Így eshet meg, hogy egy faluban, ahol évtizedekig a szocializmus dicsőségét hirdették, most 1956 hősiessége a mérvadó.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Minden korszaknak megvolt a maga szimbóluma a kistelepüléseken. Mivel az emlékművek többsége helyi adományozásból, javarészt vallási alapon és egyházi segédlettel született, ezért egyszerre fejezett ki erős érzelmi kötődést a témához, egyúttal ideológiai alapállást is. Uralkodó elem volt a turul, mint ősi mondai, hadi jelkép, ami Trianon után hangsúlyos irredenta jelentést kapott. A területi revízió igénye a legtöbb hősi emlékműnél Nagy-Magyarország kőbe vésésben öltött testet. Az emlékművek ugyanakkor ideológia alapállást is tükröztek. Vas megyében egyértelműen konzervatív jelentéssel bírtak, innen jött politikai töltésük is. A Horthy-érában a vasi falvak lakói éppen úgy a konzervatív, jobboldali, vagy éppen szélsőjobb (Szálasi-párt) pártokra szavaztak, mint 1989 után. Illetve volt 8 olyan év Vasban, amikor az urbánus eszmék hatottak (SZDSZ), de ez inkább eltérés volt az évszázados trendtől. Az inga visszaállt, ma már a falvak csaknem mindegyikében „körbe ért” a 2010-től uralkodó, jobboldali eszmerendszer.

Tény, hogy a falvak önérzetét nem egy esetben megtépázta a történelem. A fordulat éve után, Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével például nekiláttak az első világháborús emlékművek eltávolításának. A kommunista propaganda más eszközökkel élt, mégpedig jelszavakkal, hangszórós kocsikkal és vastag ecsetekkel. A kultúrházakban, a paraszti porták kerítésén az agitka-jelszavak lettek az új emlékművek: „Párt a vezetőnk, Kommunizmus a jövőnk!”, „A falut is a szocializmus viszi előre!”, „Tiéd az ország, magadnak építed!”. Aztán jött 1956 és az újabb fordulat. Igaz, nem volt idő arra, hogy a szabadság szimbolikáját, a turult visszahozzák, de a legtöbb helyen kirámolták a tanácsházát, összetörték a szovjet vezetők portréját, elégették a Sztálin-könyveket. A falakról, épületekről eltüntették a jelszavakat. Újabb kanyar, utána a Kádár-korszak. Kádár ügyelt arra, hogy a falvak lakosságát megnyerje, ami az erőszakos téeszesítés nyomán nem ment könnyen. De értett a nép nyelvén („a krumplileves az legyen krumplileves”), és a megyei sajtó kibővítésével hatásos propagandát épített ki. A templomokhoz nem nyúlt, de nem engedte visszaépíteni a világháborús emlékműveket. Viszont ami megmaradt, ahhoz nem nyúltak.

A rendszerváltás után aztán alaposan megváltozott a vasi falvak szimbolika-képe. A kezdeti túlzások után– volt, ahol nem emlékművet, hanem soktonnás, monumentális kompozíciót telepítettek – helyreállították a kőkereszteket, a kis emlékhelyeket, a hősi oszlopokat. Ismét felvésték az első és a második világháborúban elesettek névsorát. Az identitás visszaszerzése utáni kollektív vágyat tükrözte a kitört „címerláz”, amikor szinte minden falu önálló címert készíttetett. De nem mindenhol futotta mutatós kőszimbólumra. Ezért is jelent meg a jóval olcsóbb kopjafa, mint az egyszerűség és a nagyszerűség ötvözete. A kopjafa esszenciaként is működött, mert általa mind a hősi, mint a múltbéli, mind a jelenre utaló tartalmak egyidejűleg megjeleníthetővé váltak. Mondhatjuk úgy is, hogy a kopjafa pótolhatta azt a hiányt és veszteséget, amit a falvak többsége a viharos történelem során elszenvedett. Ebben a műfajban vált igazán ismertté és keresett alkotóvá például Marosits József szobrászművész.

Felkerestünk néhány Körmend közeli települést, hogy jelképeikről tájékozódjunk. Magyarszecsődön igazi meglepetés ért, mivel a 8-as főút melletti kis parkban egy sehova be nem illeszthető, modern alkotásra leltünk. A fa és üveg kombinációjából született mű igazi kuriózum egy faluban, mivel semmiféle politikumot, ideológiát nem hordoz. Önmagában szép művészeti alkotás. Ez a tartalom ma még a legtöbb vasi és magyar faluban, ha nem is ismeretlen, de nem elismert kategória. Meglepetésünk Egyházashollósra érve folytatódott. Lekanyarodva a főútról egy valóságos szoborparkba érünk. Az elején egy kettős kereszt, amely a kiegészítő márványlappal és a kopjafákkal egyszerre emlékeztet a trianoni veszteségre, idézi meg a Hiszekegyet, valamint a Hortobágyra kitelepítetteket. Nem messze tőle egy ötvenhatos emlékmű áll, eredeti alkotás. Két nagy kőtömb formázza a forradalmi napokat, vörösrézbe vésett felirattal (képünkön). A szimbolikáknak ezzel nincs végük, mert átellenben áll a harmadik, egy első világháborús emlékmű. A 90-es években született meg a nemesrempehollósi Szent István park, mégpedig jelentős lakossági közreműködéssel. A betonoszlop egyben hősi emlékmű is. Tetten érhető az időpótlás: a megtalált múlt és az identitás kőbe öntött egysége. Ebben a 250 lakosú faluban élt és alkotott Marosits József, kopjafái szintén a település szerves egységei. Sorokpolány felé hajtva egy hálaadó kőkereszt tűnik fel, az időtlenség pátoszával.

A falusi szimbólumok kettős életet élnek. Az év nagy részében csendben állnak, de a politikai lesben áll. Főleg választások közeledtével színesedik meg és válik mozgalmassá környezetük. Ilyenkor ők lesznek az ünnepségek főszereplői, a méltóságteljes néma tanúk. Előttük aktuális szónok rendszerint szebb jövőt ígérnek a népnek. Az ígértek aztán rendszerint úgy végzik, mint az elhervadt ünnepi koszorúk: a kukában.

KOR

A szerző felvétele

Rovataink legfrissebb hírei:

Közélet

Átadták az M8-as autóút egy szakaszát

A NIF Zrt. beruházásában 2018 tavaszán kezdődtek meg az M8-as autóút 2x1 sávos 28,9 kilométeres szakaszának munkálatai. A közelmúltban átadták az osztrák határhoz közelebbi szakaszt. [tovább]

Megújulnak a gyermekintézmények Csákánydorszlón

Csákánydoroszlón a közelmúltban több jelentős beruházás is elkezdődött, a tornaterem építése már a befejezéshez közelít. Ám információink szerint a gyermekintézmények is megújulnak, korszerűsítik ezeket. Horváth István polgármestert a sikeres időszak tapasztalatairól, illetve a munkák állásáról kérdeztük. [tovább]

Református iskola lesz Bajánsenyén?

A bajánsenyei iskola két évszázados történetében újabb fejezet kezdődhet ez év szeptemberében. Ha az oktatásért felelős miniszter aláírja a dokumentumokat, akkor a következő tanévtől református iskolája lesz a településnek. (Képünkön a bajánsenyei iskola tanulói.) [tovább]

Oktatás

Tanévkezdés Szentpéteren

Őriszentpéteren az Őrség Iskolájában rendben elkezdődött a tanév. A tanévnyitó ünnepségen Horváth László intézményvezető köszöntötte a diákokat, a tanárokat és az ünnepségen szép számmal megjelenő szülőket. [tovább]

Határtalan őriszentpéteriek

A Határtalanul program keretében osztályunk 4 napos tanulmányi kirándulásra utazott Szlovákiába. Március 26-án korán reggel indultunk Őriszentpéterről. [tovább]

Gyógynövénykert az iskolában

A vasvári általános iskola egyik büszkesége a fűszer-, és gyógynövény kert. A fűszerekkel az iskolai rendezvények ételeit ízesítik. A gyógynövényekből teát kóstolnak a diákok. [tovább]

Egészségünk

Nagybetűs segítők

A Nagy Gáspár Kulturális Központban tartottak szakmai napot a vasi egészségügyi szakdolgozók. Az időzítés nem volt véletlen. Kossuth Zsuzsanna, a világ első országos főápolónője születésének kettőszázadik évfordulóját ünnepli emlékévvel a szakma. A rendezvényt a vasvári önkormányzat, a kistérségi önkormányzati társulás és a Magyar Ápolási Egyesület Vas Megyei Szervezete támogatta. A nap programját a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara területi szervezete állította össze. [tovább]

Támad a vírus

A térségünkbe élők sem úszták meg az egyre jobban elhatalmasodó járványt, egyre többen jelentkeznek influenzaszerű tünetekkel a rendelőkben. [tovább]

Költöztetik a szakrendelőket

Február elejétől már szinte valamennyi szakrendelő a felújított blokkban működik a Markusovszky Egyetemi Kórház körmendi telephelyén - mondta el lapunknak dr. Nádasi Géza, osztályvezető főorvos. [tovább]

Hitélet

Batthyány emlékév Felvidéken

Szent II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta a „Szegények orvosát” Batthyány Strattmann Lászlót. [tovább]

A fekete halál idején az imát kiegészítették

1346 és 1353 között a „fekete halál”, a történelem legpusztítóbb pestisjárványa ülte torát Európában. Számos kutató úgy véli, ekkor egészítették ki legfontosabb Mária-imádságunk, az Üdvözlégy szövegét. [tovább]

A domonkos mindig úton van időben és térben egyaránt

A Domonkos rend hazai tartományfőnöke járt Vasváron. Kostecki András könyvbemutatóra érkezett a városba. Alapításának nyolcszáz éves jubileumát ünnepelte tavaly Európában a domonkos rend. Az évforduló alkalmából készülhetett el számos kötet, köztük a vikárius által szerkesztett "Domonkosok a szó emberei" könyv is. [tovább]

Interjúk

Egy fiatal lány élete nem lehet politikai csatározás tárgya

Országos visszhangot váltott ki Szabó Ferenc körmendi alpolgármester lemondása, illetve ennek körülményei. Az eset kapcsán politikai csatározás vette kezdetét. A kialakult helyzet kapcsán interjút adott lapunknak Bebes István Körmend város polgármestere. [tovább]

A hit irányt mutat a helyét kereső embernek is

Harangozó Bertalan aktív politikai pályafutása a rendszerváltáskor indult, az első ciklusban Szombathely kereszténydemokrata alpolgármestere volt. Az ezt következő években a megyei önkormányzatnál töltött be vezető tisztségeket, majd több éves szünet következett a politizálásban. Gazdasági vezetőként évekig dolgozott a Markusovszky kórházban, majd visszatért a közéletbe. Városi képviselő lett Szombathelyen, nem sokkal később pedig megyei kormánymegbízottnak nevezték ki. E tisztében vezette le Vas megye közigazgatásának gyökeres átalakítását, kivívta a szakma elismerését. [tovább]

Aranyfokozatú körmendi közművelődési szakember

Körmend Város Ünnepnapján, a város érdekében kifejtett közművelődési tevékenységért díj aranyfokozatát vehette át Pálóczi Zsuzsanna, a helyi kulturális központ igazgató-helyettese. Közművelődési szakember ritkán kap ilyen elismerést, ennek apropóján beszélgettünk vele. [tovább]

Kék hírek

A körmendi rendőrök eredményesen dolgoznak

Négy előadás hangzott el a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság szeptember 20-i fórumán, melyet a Polgármesteri Hivatal nagytermében tartottak. [tovább]

A bűnügyi helyzet tavaly sem romlott a térségben

Kiemelkedő eredményt ért el a felderítési mutatókban a vasvári rendőrkapitányság. A 83,1 százalékos tavalyi statisztikai számmal az országos és megyei ranglistán is az elsők. A 82,8 százalékos nyomozási eredménnyel is élen végeztek, a megyében az elsők, országosan a negyedikek a vasváriak. A tavalyi munka eredményeiről, statisztikájáról dr. Házi Béla ezredes, kapitányságvezető tájékoztatta a képviselő- testületet. [tovább]

Finn módszer

Havonta többször is számíthatnak a térségben autózók a finn módszerre. Nőtt a személyi sérüléses balesetek száma az elmúlt időszakban a Körmendi Rendőrkapitányság illetékességi területén. [tovább]

Sport

Az őrségi találkozót a hazaiak nyerték a körzetiben

A megyei harmadosztályú labdarúgó bajnokság Körmendi csoportjában március közepén, a nemzeti ünnep miatti hosszú hétvégén kezdték el tulajdonképpen a tavaszi szezont. Előtte héten még az utolsó őszi fordulót pótolták. [tovább]

Tavaszi menetrend az alacsonyabb osztályokban

A megyei első osztály mellett a másod-és harmadosztályban is elkészítette a versenybizottság a tavaszi menetrendet a megyei labdarúgó szövetségben. A másodosztályú Déli és a harmadosztályú Körmendi csoport tavaszi programjának változása érint bennünket. [tovább]

Sűrű lesz a program a megyei I. osztályban

A koronavírus járvány miatt sűrű program vár a megyei első osztályban szereplő labdarúgó csapatokra a tavasszal. 21 fordulónak kellett helyet keresni úgy a tavaszi versenynaptárban, hogy május végére bajnokot lehessen hirdetni. [tovább]

Programok

Veterán járművek találkozója Őriszentpéteren

A Bajánsenyén bejegyzett Öreg Járművek Klubja Egyesület első alkalommal rendezte meg Őriszentpéteren a Nemzetközi Veterán Járművek Találkozóját. Az esemény szervezői, Varga József és Ozsváth Imre elmondták, hogy Kercaszomoron a korábbi években megrendezett és nagy népszerűségre szert tett Simsonos találkozókból nőtte ki magát a mostani esemény. [tovább]

A Szentpéteri Esték után pedagógus piknik lesz

A Virágzás Napjai és az Őrségi Vásár közötti időszakban sem lesznek (és nem voltak) programok és szórakoztató rendezvények híján az őriszentpéteriek. [tovább]

A Szerelmesek Fesztiválja

Június 28. és július 1. között színes programokkal várják az érdeklődőket több szentgotthárdi helyszínen. Ahogy azt már a vendégek az elmúlt három évben megszokhatták, színházi, képzőművészeti, könnyűzenei és filmművészeti programok közül válogathatnak, de ismét lesz vásár, lesznek ínycsiklandó ételek és hűsítő italok, és természetesen a gyermekek nagy örömére játszóházak, kézműves foglalkozások is - mindez a szerelem jegyében. [tovább]

Közlemények

Befejeződött a zártkertek életre keltése a Kis hegyen

Cseperednek már a gyümölcsfák a szőlőhegy kercaszomori részén lévő Tündérkertben. Különféle almafákat, tüskés-, vad-és sózókörtét ültettek az elkerített területen. A frissen telepített gyümölcsös is része a hegy revitalizációját képező pályázatnak, amely már 2017-ben elkezdődött és két részletben valósult meg. [tovább]

Csaknem tízezren látogatják évente a vasvári fürdőt

Május közepén nyitotta kapuit a vasvári fürdő. Egyelőre még csak a melegvizes és a gyermekmedence üzemel. A gyermek juniálistól a sportolni vágyók a húsz méteres, két méter mély úszómedencét is birtokba vehetik majd. [tovább]

Jó ütemben folynak a baleset megelőzési munkák

Idén is folytatódnak a Szentkúton a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által a baleset megelőzési, biztonsági okokból elrendelt munkálatok, amelyekkel várhatóan nyár közepére végeznek a szakemberek. A nagyközönség előtt addig továbbra is zárva van a terület. [tovább]

Kultúra

Gárdonyi időtálló üzenetei

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége körmendi csoportja által szervezett tavaszi előadássorozat összejövetelének Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája volt a vendége. [tovább]

Levirágzott a pünkösdi fesztivál az Őrségben?

Sajnos a hír igaz, az idei Virágzás Napjai fesztivál volt az utolsó. Sülyi Péter a rendezvény alapítója, a fesztivál igazgatója elmondta, hogy 1993-ban egy templomban tartott koncertet követően fogalmazódott meg a baráti társaságukban a Virágzás Napjai gondolata, amelyet aztán 1994-ben pünkösdkor útjára is indítottak. [tovább]

A pünkösdölés élő hagyomány

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyhez sok népszokás kapcsolódik. A pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Hagyományok egész sora kapcsolódik ehhez az ünnephez, így például a pünkösdi királyválasztás, a királynéjárás, a tavaszköszöntés, a pünkösdölés vagy a törökbasázás. [tovább]