Cikk nyomtatása Küldje tovább ismerősének !

Folytatódnak a Várostörténeti Akadémia előadásai Körmenden

Megemlékeztek dr. Vizi Henrik kórházalapítóról

Rábavidék | 2017. november 14.

Elkezdődött az őszi Várostörténeti Akadémia. Száz éve hunyt el a körmendi kórház alapító főorvosa, dr. Vizi Henrik. A szezonnyitó előadást a Vizi család tagja, Kiss Károly tartotta a Polgármesteri Hivatal nagytermében. Mint az köztudott, a Várostörténeti Akadémia ingyenes előadásai ősszel és tavasszal minden hónap első hétfőjén zajlanak 18 órai kezdéssel a fenti helyszínen.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

 

A 100 éve elhunyt dr. Vizi Henrik leszármazottai közül többen megjelentek a rendezvényen, melynek az előadója az egyik dédunoka férje, Kiss Károly volt, aki szombathelyről érkezett. A köszöntő szavak után hangzott el, hogy Vizi Henrik Wasserlauf József és Kirsch Róza gyermekeként látta meg a napvilágot 1846. november 6-án. Nevét 1887-ben változtatta meg Vizire. Tanulmányi és katonai idejét leszámítva mindig Körmenden élt. A polgári iskolát itt, a középiskolát Szentgotthárdon végezte, orvosi tanulmányait Budapesten folytatta. 1877-ben feleségül vette Kohn Matildot, majd áttért a katolikus hitre, házasságukból három lány és négy fiú született. Házuk a Thököly utca elején állt, azóta elbontották, és a helyén ma egy parkoló van. 1875-től 1882-ig gyakorló orvos Körmenden, majd 1882-ben a nagyközség orvosa lett. Később vasúti pályaorvosként is dolgozott, és a helyi önkéntes tűzoltók egyesületének is ő volt az orvosa. Az egyesület számára a gyógyításhoz szükséges eszközöket ő vette meg a saját fizetéséből. Batthyány-Strattmann Ödön herceg ötholdas kertet ajándékozott a kórház számára, az építkezés 1898-ban kezdődött, és a 28 ágyas épület 1901-re lett készen, s hatvannégyezer koronába került.
Dr. Vizi Henriket a vármegye ispánja nevezte ki orvosigazgató főorvosnak. Fontos közéleti szereplője volt Körmend társadalmi életének, ő az egyik alapítója a Rába Fürdő Társaságnak, és a képviselőtestület egyik tagja volt. A kórház megalapításának 25. évfordulójára készített márványtáblán szerepelt az ő neve és orvos kollégája, dr. Grünbaum-Gerő Samué is, de ez az emléktábla a kórház első rekonstrukciójánál eltűnt, és azóta sem került elő. Ezt a táblát dr. Vizi Henrik halálának 85. évfordulóján, 2002 áprilisában egy új elkészítésével pótolták. A következő korszak hálátlanul bánt a leszármazottaival, a körmendi gettóból Auschwitzbe kerültek. Ferenc nevű fia Budapesten lett ügyvéd, gyermekét, Tamást Borba vitték, ahol együtt raboskodott Radnóti Miklóssal. A költőnek már nem volt ereje a szökéshez, Tamásnak és társainak viszont sikerült elmenekülniük. A két család kapcsolata megmaradt Radnóti özvegyének, Gyarmati Fanninak a haláláig. (Tamás fia, László itt ült a hallgatóság soraiban a körmendi rendezvényen.) A család fájlalja, hogy a holokauszt körmendi áldozatainak tábláján egyetlen Vizi neve sem szerepel. Az előadás végén Kiss Károly felajánlotta, hogy lemásolja a Csaba József Honismereti Egyesületnek a család megmaradt dokumentumait, melyek egy része túlélte a körmendi zsinagóga felgyújtását is.
 

Forrás: Rábavidék.hu