Cikk nyomtatása Küldje tovább ismerősének !

Nagy Gáspár írásai az igazságkeresés igényeit tükrözik

A versek az emlékházban most is hazataláltak

Pogács Mónika | 2016. november 8.

Nagy Gáspár Szülőházában, Bérbaltaváron versszínházzal emlékeztek az 1956-os szabadságharc évfordulójára. A Kossuth - díjas költő tíz évvel ezelőtt monumentális verssorozattal tisztelgett az akkori ötven éves jubileum előtt. A Vasvári Játékszín most ebből a kötetből készítette el Fénylő arcok című műsorát, amit az emlékházban mutatott be.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

 

Az előadásnak az adott különleges szellemi töltetet a verseken túl, hogy az azokat író Nagy Gáspárt hét évesen éppen ebben a házban érték az első impulzusok az 1956-os forradalom kapcsán. A budapesti történések híréről itt is beszéltek. A forradalom utáni megtorlások és Bérbaltavár nyugati határhoz közeli fekvése miatt a falu sem maradt érintetlen a 60 évvel ezelőtt történtektől. A Nagy Gáspár Emlékház egyben a Kossuth - díjas költő gyermekkorának színhelye. Ott hallgatta nagymamája meséit Sobri Jóskáról és a többi betyárról, később az 56-os eseményekről. A szülői házban egykor mesélt történetek Nagy Gáspár verseiben, így a vasárnap elhangzottakban is felfedezhetők voltak. A versek az emlékházban most is hazataláltak. A Vasvári Játékszín a műsort az emlékház egykor kamraként szolgáló helyiségében mutatta be. A helyiek szép számban érkeztek az előadásra. Jelen volt Szabó Márta, a Kossuth - díjas költő özvegye és több családtag. A tíz évvel ezelőtt Nagy Gáspár Által megírt Fénylő Arcok címet kapott kötet verseiből a Vasvári Játékszín már több éve tervezett előadást. A forradalom 60. évfordulója most jó alkalomnak bizonyult az elkészítésére. Az egylet tagjai nyáron kezdték el a próbákat. Most a nagy versfolyam első részéből készült műsor.

A rendező és a színészek a versek színpadszerű megjelenítésére, a közönség minél erőteljesebb aktivizálására, bevonására törekedtek Bérbaltaváron is. Ez két korábbi helyszínen, Csehimindszenten és Nagytilajban már nagyon jól sikerült a csoportnak. Mindhárom helyszínen egyfajta arénában játszódott a történet. A színjátszók a verset középen állva mondták az emlékház kamraszobájában is. A nézők körben ültek, álltak, így hallgatták a műsort. A játszók a versmondás közben ki-ki sétáltak a hallgatóság közé. Dinamikus színpadi jelenlétükkel többször késztették a nézőket egy-egy refrén spontán ismétlésére. Az 56-os, papírból készült zászló a játszók kezében vált lyukassá. A kiszakított körből virág, fa készült origami technikával. Ezt a bérbaltavári nézők, gyermekek, fiatalok, felnőttek kapták meg a szereplőktől. Az előadás végére a nézők és színészek közti határ elmosódott avval, hogy a játékszín tagjai észrevétlenül szinte mindenkit bevontak a játékba, végül a versmondásba. Nagy Gáspár Gyönyörű bűnt hagytam rátok versének utolsó négy sorát együtt mormolta színész és néző. „Köszöntök mindenkit a Nagy Gáspár Emlékházban. A műsor célja a megemlékezés volt. Azt szeretnénk elérni, hogy a 60 évvel ezelőtt napok ne csak évszámok, események legyenek a történelemkönyvben, hanem érezzük érintettségünket. Az én családom ezt személyesen átélte és ennek árnyékában éltünk a rendszerváltozásig”- ezekkel a szavakkal üdvözölte Németh Béla polgármester az ünneplőket a műsor után. A településvezető dédapjáig visszavezetett családtörténetükön át mutatta be, hogy az 1956-os események és az azt követő megtorlások miként érintették általában a kis településen élőket, így Bérbaltavárt is.

A polgármestertől Petrik Béla irodalomtörténész vette át a szót, aki az emlékházban elhangzott verseket elemezte röviden. Nagy Gáspárt a legigazabb, legszenvedélyesebb költők közt említette, aki költészetét, életét a felejtés ellen, az igazság kimondására áldozta. Az irodalomtörténész úgy fogalmazott: Nagy Gáspár írásai az igazságkeresés igényét tükrözik. A műsor után Gergye Rezső, a Vasvári Játékszín vezetője is értékelte a napot. Azt mondta, szerinte van remény arra, hogy az 1956-ra való emlékezés és az ünnepek szelleme úgy szólaljon meg, ahogy méltó. A három faluban tapasztaltak után biztos abban, hogy lehetséges tartalommal, lélekkel megtölteni az ünnepeket. Szervesen, együttműködésben, ahogy Csehimindszenten, Bérbaltaváron és Nagytilajban is történt. Így foglalta össze a bérbaltavári előadás tanulságait Gergye Rezső, a Vasvári Játékszín vezetője.  Ehhez a kulturális szakember szerint azonban az is kellett a versek átütő ereje mellett, hogy a falusiak, a fogadók is részt vegyenek a szervezési folyamatokban. Plakátot írtak, segítettek a tematikus 56-os újság összeállításában falvaikat érintő egykori információkkal, dokumentumokkal, újságcikkekkel. Az előadások megszervezésében is aktívak voltak. Csehimindszent, Bérbaltavár és Nagytilaj közösségei együtt rezdültek a Vasvári Játékszín elhatározásával, szándékával. A térségi újság, melyet az 1956-os forradalom tiszteletére készítettek közös erővel, a Hegyhát mind a huszonkettő településére eljutott. Az előadásból az 56-os dokumentumok mellett a műsorban elhangzó Nagy Gáspár versek némelyike is szerepelt a kiadványban, így már nem voltak ismeretlenek a közönség előtt azok. Volt így egy szervesen épülő folyamat, ami előkészítette az ünnepet, így a műsor után egyik helyszínről sem siettek haza az emberek. Fontos volt számukra a közös visszaemlékezés és beszélgetés. 

A rendező próba közben többször elmondta a játékosainak: ebben a szobában, konyhában játszadozott Nagy Gáspár. Amit a szülőföld inspirált, az került a versekbe, a vasárnap elhangzókba is. Kivételes élmény volt látni Gergye Rezső szerint azt a 13 éves ifjat, aki még színpadon sem volt igazán, de az emlékházi próbán szívből mondta a Nagy Gáspár Házban a verset. Értette, vagy ha nem is értette, érezte az 56-ról szóló igazságkereső sorokat, a szavak jelentését. A hely szelleme a fiatal színjátszókra is hatással volt. Az előadásoknak azonban  itt nincs vége. Minél több hegyháti kis faluba és iskolába is szeretnék elvinni azt az év végéig.

„Fontos, hogy nem csak külföldön, hanem vidéken, a kis falvakban is mennyire figyelnek 56-ra. A műsor és a közönségérdeklődés a legjobb bizonyíték erre”- mondta még búcsúzóul a rendező. 

Forrás: Rábavidék.hu