Cikk nyomtatása Küldje tovább ismerősének !

"Az mégsem járja, hogy egy egész országnak hazudozunk"

Borsodi Zoltán | 2016. március 23.

Migrációs válsághelyzet, politikai válság az Unióban, valamint általános elégedetlenségi hullám Magyarországon. Ezek is szóba kerülnek a Harangozó Tamással, az MSZP frakcióvezető-helyettesével készült interjúban, aki lakossági fórumot tartott Körmenden. A fórum előtt a Rendészeti Szakközépiskola udvarán épülő befogadó állomást is megnézték a politikusok.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

 

- Kezdjük egy friss hírrel a témával kapcsolatban: a kormány migrációs válsághelyzetet hirdetett az egész országra. Mit szólnak ehhez?

- A kormány egyelőre adós azzal, hogy érdemben megindokolja, miért rendelte el a válsághelyzetet. Egyelőre a bejelentésen kívül semmit nem mondtak erről. Még a nemzetbiztonsági bizottság ülésén sem, ami éppen a bejelentés idején tartott maratoni hosszúságú ülést. Pedig nem egy apróságról van szó, szerintünk ez skandallum. Első körben tehát részletes tájékoztatást kérünk a honvédelmi és a belügyminisztertől, hogy számoljanak be a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt, milyen információk alapján rendelték el ezt a válsághelyzetet. Tudni szeretnénk a tervezett intézkedésekről, hogy mi várható a következő napokban, hetekben. Az érdemi indokok hiánya nevetséges és felháborító. Sajnos ezzel a kormánnyal szemben alig van már bizalma az embernek, ezért egyesekben felmerülhet, hogy a március 15-i megmozdulásokhoz kívánnak hangulatot kelteni vagy inkább elvenni az emberek a kedvét a tüntetéstől. Ez a kormány már sokadszorra kéri a nép bizalmát és támogatását úgy, hogy a legalapvetőbb játékszabályokat sem tartja be. Ha valódi indoka van a válsághelyzetnek, akkor nem lenne egyszerűbb azt nyíltan elmondani a szakbizottság és a parlamenti pártok előtt?

 - Körmenden már múlt héten elkezdték építeni a sátortábort. Mit láttak ebből ma?

 - Nevezzük ezt inkább táborocskának, összesen 300 embert tudnak benne elszállásolni. De kérdezem, hogy miért éppen Körmenden? Nem emlékszem, hogy Ausztria felől tömegesen jönnének menekültek, úgy tudtam, hogy délről és keletről érkeznek ezek az emberek. Hivatalosan egyébként a tábor funkciója az, hogy elszállásolják azokat, akik a Magyarországon beadott menekültkérelmük elbírálására várnak – hát ehhez nehezen lehetett volna a déli és keleti határainktól messzebb lévő várost találni. A mögöttes szándék az lehet – amit már múlt ősszel is láttunk -, hogy a menekültek pár óra itt tartózkodás után átsétáljanak Ausztriába. Ha ez a cél, akkor talán illene ezt mondani. Az mégsem járja, hogy egy egész országnak és még a szomszédainknak is hazudozunk. Nem beszélve arról, hogy mivel a tábor Körmend keleti felében van, az egész belvároson át kell vágnia a menekülteknek Ausztria felé – ami érthető módon zavarhatja az itt élőket. Nekem most első ránézésre úgy tűnt, mintha ez egy Patyomkin-falu lenne. Azt sem tudták megmondani, hogy mikor készül el. Egyelőre nincsenek mellékhelyiségek, csatorna és a megerősített kerítés sem áll még. Sajnos a Macedóniában kialakult állapotok és a környező országok határainak lezárása után olyan helyzet alakult ki, amiben lehet reális veszély. Ha tényleg nekimegy a magyar határzárnak napi 5-10 ezer ember, akkor a kerítés semmit nem ér majd. A körmendi táborba tehát valószínűleg azokat fogja elhelyezni a kormány, akik valahogy mégis bejutnak Magyarország területére. Csak azzal nem számolnak, hogy mi lesz, ha az osztrák kormány lezárja a határt Magyarország felé. Mi lesz akkor a sátrakban maradó emberekkel?

 - Ön szerint szükség ilyen táborokra Magyarországon?

 - Nem csak én mondom ezt, hanem a magyar kormány szerint is szükség van rá. Bár az általuk elmondottak alapján valahol a déli határ közelében lenne a helyük. De nyilván inkább arra kíváncsi, hogy mi a véleményem a menekültek és a bevándorlók befogadásáról. Erre azt tudom mondani, hogy Magyarországnak és Európának is képesnek kellene lennie megvédeni a saját polgárait, amihez közös európai fellépés kell. Akkor lehet megoldani ezt a kérdést, ha már Görögország előtt megállítjuk az illegális embercsempészek által mozgatott tömegeket. Ez után viszont el kell dönteni, hogy a valódi háborús menekültekről Európa hajlandó-e legalább átmenetileg gondoskodni vagy nem. Ha engem kérdez: a valódi háborús menekültekről, átmeneti jelleggel sem gondoskodni – én ilyenhez nem tudnám adni a nevemet. Teljesen félrevezető az, ami most Magyarországon ezzel a kérdéssel kapcsolatban általános hangulatkeltésként megy. Be kell látni, hogy az ide érkező emberek többsége ma már nem valódi háborús menekült. Én rájuk nem gondolnék úgy, mint akik védelemre és oltalomra szorulnak. De azért ne essünk át a ló túloldalára, mert aki tényleg rászorul, azoknak szerintem továbbra is kell és illik segíteni. Most a példa kedvéért feltételezzük, hogy mellettünk, Ukrajnában háború-közeli helyzet van. Ugye senki nem gondolja, hogy ha Kárpátaljáról tömegesen elindulnak emberek a közelgő háború elől, akkor nekik is azt mondanánk, hogy forduljatok vissza, menjetek máshova?

Ez az ország már számtalanszor megmutatta, hogy tud segíteni: a délszláv háború alatt Somogy és Zala megyében éveken keresztül százezreknek adtunk átmeneti otthont. Nem csak magyar származásúaknak, hanem a háború más üldözöttjeinek is. És amint vége lett a háborúnak, szinte kivétel nélkül visszatértek a szülőföldjükre. Én azt gondolom, hogy ezt a típusú segítséget továbbra is meg kell adni azoknak akik erre rászorulnak. Miközben tényleg nem szabad őket összekeverni azokkal, akik Pakisztánból vagy Afganisztánból elindulnak, hogy munkát vállaljanak az Európai Unióban, mert annak nem ez a módja.

 - Ez utóbbi eddig is működött, legálisan.

 - Igen. Minden ország eldöntheti, hogy hány embert szeretne felvenni a munkaerőpiacra. Mint Németország a török vendégmunkások esetében. Ott az integráció nagyjából sikeres lett és ezért állnak hozzá máshogy ehhez a problémához a nyugat-németek, mint Európa többi részében. De a meghívás egészen más helyzet, mint amikor egyszerűen beállít ide több tíz- vagy százezer ember, sőt európai szinten akár milliók, hogy jónapot kívánok megjöttem.

 - A közvéleménykutatások szerint egyre többen tartanának attól, ha menekültek vagy bevándorlók a közelükben élnének. Hogy lehet ezt a közhangulatot kezelni?

 - Ez egy fontos kérdés itthon és egész Európában. Ez ugyanis már nem csak menekültválság, hanem azzal együtt lassan egy politikai válság az egész Unió területén. Ebbe kormányok remegnek bele, és világosan látszik, hogy a politikai térkép is kezd átíródni. Sok helyen a társadalom a szélsőségek felé mozdul el. Ezért fontos, hogy az országok meg tudják nyugtatni saját polgáriakat, hogy biztonságban erezzék magukat. Nem vitás, hogy a csempészek által ideszállított ellenőrizetlen embertömegeket meg kell állítani az Unió határán. De ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy adna-e meghatározott számú háborús menekültnek néhány évre átmeneti segítséget – akkor biztos vagyok abban, hogy erre a magyar emberek meghatározó többsége is azt a választ adná, hogy igen, így segítünk. Mert az mégiscsak nonszensz, hogy 1790 embert – valódi menekültet – Magyarország nem hajlandó befogadni. Az szerintem egy vicc, ha egy 10 milliós ország ezt nem tudja megtenni.

 - Erre az a kormányzati reakció, hogy talán ma még valóban csak 1790 menekült jut ránk, de nem tudhatjuk, hogy a kvóta jövőre hány embert jelent majd.

 - Erre értelmes kompromisszumot kell találni. Az MSZP sem támogatja az automatikus elosztási mechanizmust. Akkor ugyanis jogosan lehet félni attól, hogy a fejünk fölött dől el a létszám. Ezzel szemben azt a módszert támogatjuk, hogy a most befogadott kontingens után minden továbbiról újra és újra dönthessünk – akár évről-évre. Ennek kiszámíthatónak és mindenki számára elfogadható eljárásnak kell lennie.

 - Ez úgy hangzik, mintha támogatnák a kormány kvótákról indított népszavazási kérdését.

 - A népszavazás nem erről szól. Abban pont az a legviccesebb, hogy a kérdés már a bejelentése előtt eldőlt. Az 1790 fős kontingens befogadásáról korábban hivatalos döntés született – eddig ez volt egyébként az egyetlen ilyen határozat az EU-ban. A menekültek szétosztásáról a bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa határozott. Az összes többi csak javaslat de még döntés nem született. Tehát még egyszer: az, hogy a kvóta később bármikor automatikusan változzon, arra az MSZP is azt mondja, hogy köszönjük szépen, nem.

 - Nekem úgy tűnik, hogy az MSZP érvelése jóval összetettebb a Fidesz kommunikációjához képest, ahol egyszerűen azt mondják: senkit nem akarnak befogadni. A bonyolultabb érvelést nehezebb egy hétköznapi beszélgetésbe illeszteni például a vacsoraasztalnál vagy egy baráti társaságban.

 - Szerintem az élet és a tisztesség bonyolultabb. Nagyon sajnálom, hogy a miniszterelnök úr erről az útról már régen letért. Orbán Viktor hazugsága, hogy összemossa a bevándorlókat a valódi menekültekkel és úgy állítja be, mintha nem lennének valódi háborús menekültek, hanem mindenki csak jönne elvenni a munkánkat.

 - Más téma: az elmúlt időszakban egyre többször vesz váratlan fordulatot a kormányzati kommunikáció. Például az állítólagos EU-s vétó, a verőlegények a választási irodán, a hirtelen bejelentett kvóta elleni népszavazás. Kérem, értelmezze a helyzetet!

 - Komoly zavar van az irányítótoronyban, az látszik. Orbán Viktor megszavazta és aláírta az 1790 ember befogadásáról szóló döntést. Ez még a saját szavazói körében is kiverte a biztosítékot, ezért váratlanul felszólalt a Parlamentben, hogy magyarázza a bizonyítványt. Utána jöttek a kopaszok a választási irodához, hogy az egész ország felháborodására megakadályozzanak valakit egy népszavazási kezdeményezés benyújtásában. Erre a fideszesek többsége is azt mondta, hogy ezt már nem szabad megcsinálni. Majd két nappal később hirtelen előrángatták a kvóta elleni népszavazást; ez két napig hír volt, azóta semmi. Most itt migrációs válsághelyzetet, ami ismét pár napig téma lesz. Az látszik, hogy nincs már más olyan ügye a kormánynak és a Fidesznek, amivel maga mellett tudhatná a társadalom többségét.

 - A CSOK nem ilyen?

 - A CSOK-ot alig több, mint 40-en igényelték. Ennyien kértek 10+10 milliót új lakásra. Az az igazság, hogy kevés embert ragadott meg ez igazán. Egy-két hétre jó volt tematizálni a közvéleményt, de már kifulladt. Eleve nem volt végig gondolva. Ez a már most tehetős családokat segíti, akik a harmadik vagy negyedik lakásukat vennék meg, nem pedig a fiatal pályakezdő családokat, akik el szeretnék kezdeni az életüket. Ők még nem tudnak fedezetet és felelősséget vállalni arra, hogy három gyereket bevállaljanak. Közben egyre jobban látszik mi van az egészségügyben, az oktatásban. Valami megmozdult a magyar társadalomban. A pedagógusok tüntetése nem pártok által generált történet. Nem a saját fizetésükért mentek ki, hanem a gyerekekért és Magyarország jövőjéért. Ráadásul  szerintem a pedagógusok jó része 2010-ben és 2014-ben a Fideszre szavazhatott. Ők most Fidesz szavazóként mondják, hogy állj! Ez egy minőségileg más dolog, mint amikor ellenzéki pártok mondják ugyanezt. A migráns-történeten kívül nem találunk olyan területet az életben, amiben a Fidesz most sikeres lenne. Szerintem ez a népszavazás is csak arra jó, hogy a miniszerelnök valahogy felszínen tartsa a népszerűségét.

 - Ha jól értem, azt mondja, hogy egy elégedetlenségi hullám indult el a társadalomban. Képes-e ebből profitálni az MSZP? A Fidesznek ez nagyon bejött 2006-ban és utána.

 - Egyrészt mi nem vagyunk a Fidesz – és erre igen büszkék vagyunk! Arról, hogy rá lehet-e és rá szabad-e erővel települni egy szakmai vagy szakmapolitikai közösségből, alulról jövő kezdeményezére egy politikai pártnak, az a véleményem, hogy nem.

 - De akad azért javítanivaló az MSZP népszerűségén.

 - Sokat dolgozunk azon, hogy azt kínálhassuk, amit az emberek szeretnének. Már most is óriási különbség van a párt elfogadottságában a 6 évvel ezelőtti állapothoz képest és abban, hogy a szakszervezetek, szakmai szervezetek, civilek milyen módon közelítenek magához az MSZP-hez, hogy partnerként tekintenek-e rá. Az a jó hírem van számukra, hogy igen. Az utóbbi időben ez tényleg sokat javult. De mégis a helyzet az, hogy nekünk, az MSZP-nek nagyon sokat kell még tennünk és változnunk ahhoz, hogy az ország döntő többsége számára választható és elfogadható párt legyünk. Ha így lesz, akkor már nem nekünk kell rátelepednünk bármilyen civil kezdeményezésre, hanem ezek a civilek fognak minket megkeresni, hogy képviseljük az ő érdekeiket. Ebben az esetben lehet 2018-ban kormányváltás.

Forrás: Rábavidék.hu