Cikk nyomtatása Küldje tovább ismerősének !

Beszélgetés Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével

Reményt és biztonságot mindenkinek

Pogács Mónika | 2013. április 11.

Reményt és biztonságot mindenkinek! – Ezt a címet kapta az a celldömölki fórum, ahol Mesterházy Attila, az MSZP elnöke tartotta meg évértékelő beszédét. Térségünkből is sok baloldali ember utazott el a rendezvényre, ahol a politikus az MSZP programját is ismertette. A szocialisták elnökével a program előtt beszélgettünk:

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

 

– Elnök úr! Egy fórum címét megfogalmazni nagy felelősség, mert annak üzenetet is közvetítenie kell a rövidsége ellenére. Önök a biztonság és foglalkoztatás „hívószavakat” írták a meghívóra.

– Igen. A közvélemény-kutatások azt mutatják és magam is tapasztalom az országot járva, hogy az embereket leginkább az nyomasztja: meg tudják-e őrizni egzisztenciájukat, tudják-e biztosítani a megélhetést a családjuknak, ki tudják-e fizetni kölcsöneiket. A létbiztonság hiányát nagyon sok nyugdíjasnál is tapasztalom, akik joggal tartanak attól, hogy nem lesz elég a pénzük a gyógyszereikre, vagy ha azokat kiváltják, nem lesz miből élelmiszert vásárolni. Olyan mértéket öltött az igazságtalanság az országban, ami lassan tényleg elviselhetetlen lesz az emberek számára. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy mi az igazságos társadalompolitikára, a felelős gazdaságpolitikára és felelős demokráciára szeretnénk építeni a jövőt. A három pillér kiszámítható és egyben fenntartható módon működő gazdaságot és az egyének számára is lépésről lépésre javuló életkörülményeket eredményezhet.

– Tehát önök most a létbizonytalanságot érzékelik az egyik legnagyobb társadalmi problémának. Mi az önök módszere, hogy a valós, tényleg az embereket mélyen aggasztó problémákról hiteles információkat szerezzenek?

– Például az ilyen fórumok is, mint ez a mai Vas megyei. Én kérem a kollégáimat, és arra inspirálom a megyei és országos párt tisztségviselőit, hogy minél több kisebb-nagyobb fórumon vegyenek részt személyesen. Ez lehet akár egy lakásban folyó 4-5 fős beszélgetés, vagy mint ez a celldömölki, ahol több száz ember tisztelt meg jelenlétével, vagy a Budapest Sportaréna-beli, ahol tizenegyezer fős tömeg volt jelen a politikai nagygyűlésen. A személyes találkozók lehetővé teszik a kétirányú kommunikációt. Elhangzanak az egyéni vélemények is, de szó esik helyi, országos, megyei problémákról, közös dolgainkról. Mi ezt a kampánytechnikát választottuk a sok személyes találkozással, ami persze több időt, energiát is kíván tőlünk. De ugyanakkor hatékonynak bizonyul. Igazolta ezt a soproni, a szolnoki és a dunaföldvári időközi választási siker.

– Ön szerint milyen lenne egy jól működő társadalom?

– Sok területe lehet. Például a gazdaságban szükség lenne egy új egyensúlyra. Ezt úgy értem, hogy az állam részéről egy felelősebb gazdaságpolitikát kellene folytatni, ami kiszámíthatóbb, átláthatóbb, tisztább szabályozásokon alapul. De fordítva is igaz: a gazdasági élet szereplői részéről is szükséges a nagyobb felelősségvállalás. Megközelíthetem a kérdést onnan is, hogy számokon alapuló tény: London az ötödik legnagyobb magyar város, hogyha a lakosságszámot nézzük. Én olyan Magyarországot szeretnék, ahonnan nem el akarnak menni az emberek, hanem vissza akarnak jönni azok, akik már elmentek. És itt nem csak a fiatalokra gondolok, hanem azokra is, akik középkorúként, idősként a határon túlra indulnak dolgozni. Ez különösen itt, Vas megyében nem ismeretlen jelenség. Összefoglalva: sok probléma, sok igazságtalanság van az országban, amit szépen, lépésről lépésre, közösen az emberekkel kell leküzdenünk.

– Magyarország, ahova jó lesz visszajönni…

– Igen, ez szlogennek is kiváló, és kifejezi a lényegét annak a politikának, amiben mi hiszünk. Nem lehet röghöz kötni, kötelező tanulmányi szerződéssel itthon tartani a fiatalokat. Egyszerűen meg kell teremteni a feltételét annak, hogy ne akarjanak elmenni, vagy ha elmennek, az a tapasztalatszerzés miatt történjen. Majd ezeket a tapasztalatokat hazahozva örömmel jöjjön vissza a fiatal két-három év múlva családot alapítani, letelepedni. Ehhez itthoni munkahelyek kellenek és olyan körülmények, amelyben a fiatalok megtalálják a számításaikat. De hangsúlyozom: ez nem csak anyagi kérdés, bár fontos prioritás az is. Meghatározó a döntésnél a hangulat, azaz, hogy jól érzi-e vagy sem magát a bőrében az illető. Annak örülnék, ha Magyarország vidámabb, boldog ország lenne, ahol az emberek a mindennapok során is megélik, hogy sikeres az ország és nem csak a makro-mutatókra hagyatkozunk. Nemcsak a pozitív GDP-adatoktól sikeres egy ország, hanem attól, ha az emberek a mindennapi életükben is meg tudják élni ezeket a sikereket. Ha van ilyen élmény és ha van egzisztenciális biztonság, akkor van igazi szabadság is.      

 

 

Forrás: Rábavidék.hu